A csontok és ízületek károsodásának osztályozása, BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei
A komplex mozgások tanulása és rögzülése A test térbeli hely- és helyzetváltoztatásában résztvevő szervek a mozgásrendszert adják. A mozgásrendszer két fő részből, nevezetesen a passzív és az aktív rendszerből áll.
A passzív rendszerhez tartoznak a csontok, inak és a csontokat összekötő ízületek, az aktív rendszerhez tartoznak a vázizmok. A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer A vázrendszer általános jellemzése Az ember csontváza a szervezet szilárd vázának alkotása mellett biomechanikai és védőjellegű is.
Az izmok hatóerejüket a csontok ízületekben való elmozdításával fejtik ki. Fontos szerepe van a csontokba zárt vöröscsontvelőnek is, ami születés után vérképzőszerv.
Ádám Gábor. Amikor a térd porcsérüléseiről beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy kétféle, a csontok végét beborító üvegporc csúszóporc, hyalinporc és a durván hengerded combcsontvég és lapos sípcsontvég kis érintkezési felszínét nagyobbító és ezzel terhelést elosztó, izületet stabilizáló, párnázó rugalmasrostos meniscus porcokra gondolunk. Okok: Mint minden betegség kialakulásában fontosak az örökletes tényezők pl. D- K-vitamin, Ca, fehérje, glükózamin, kondroitin-szulfát bevitelének hiánya gyermek és felnőttkorbankulturális pl.
A vázrendszerben különálló, de valamilyen módon bár különböző mértékben rögzített csont található, melyeket szilárdságuk és rugalmasságuk jellemez. Szilárdságukat a különböző szervetlen sók pl. Ca-hidroxiapatit, Ca-foszfát adják. Rugalmasságukat a csont szerves állománya az ossein biztosítja. A két állomány aránya az élet során változik. Fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, mint szervetlent. Emiatt többféle hormon is szabályozza a vérplasma, ill.
A kalcium a vérplasmában részben fehérjékhez kötve, részben pedig szabad ion formájában fordul elő. A calcitriol előanyaga a bőrben, mint D- vitamin termelődik, majd a májban alakul át.
Az osteoblastok Ca felvételét, a vékonybél hámsejtjeinek Ca felszívását, valamint a nephron distális csatornájában a Ca reabszorpciót befolyásolja.
A calcitonin az osteoblastok működését serkenti, míg az osteoblastokét gátolja. Ez tehát a csontszerkezet építésében, a kalcium csontokba való beépülésében jelenik meg, a vérplasma Ca-szintjét csökkenti.
Ez a hormon a csontszerkezetet erősíti, amit a gravitáció, a csontokra nehezedő munka, ill. A különböző sportágak növelik a csontsűrűséget, fokozzák a csont gerendázatának az inger irányába ható fejlődését. Nem minden sportág azonos hatású ebben a tekintetben.
A legkisebb hatásfokú az úszás, hiszen a víz felhajtó ereje ellene hat a nehézségi erőnek, így a csont sűrűsége nem változik jelentősen.
Élsportoló úszóknál régebben kifejezetten a mésztartalom és a csontsűrűség csökkenését tapasztalták. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi időben az úszókkal szárazföldi edzéseket is végeztetnek. Ez a felismerés vezetett el oda, hogy a különböző űrállomásokon hosszabb időt eltöltő kozmonautáknak kötelező edzésprogramot írnak elő, melynek betartása a csontdenzitás csökkenése ellenében hat. Az egyik legnagyobb csontsűrűséggel a tornászok rendelkeznek.
- Fájnak a könyök és a váll izületei
- Elsősegély tanfolyamok
- Feszes ízületek[ szerkesztés ] Vannak ízületek, amelyek tényleges mozgásra alkalmatlanok, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes feszes ízületek.
- A nyaki gerinc artrózisának kezelésére
A legnagyobb különbségeket a lumbális területen és a radiusban mérték. A különbség megmaradt egy évvel később is, annak ellenére, hogy a két csoport között testméret különbség volt tapasztalható a kontroll csoport javára. Megállapították azt is, hogy a sovány testtömeg korrelál a test várható csontsűrűségével is. A parathormon az osteoklastok működésének serkentésével boka láb sérülése csont matrixának leépülését idézi elő osteolysisilyen módon kalcium felszabadulását eredményezi, ami a csontok és ízületek károsodásának osztályozása vérplasmában mérhető.
A közvetett szabályozás a D3-vitamin felszívásának serkentésével valósul meg. A D3-vitamin calcidiollá, majd calcitriollá alakul. A calcitriol serkenti a kalcium szállítófehérjéinek termelését, majd ezen keresztül a kalcium-felvételét is. A vérplasma normál Ca-szintje kb.
Az ennél alacsonyabb kalcium-szintet hypocalcaemianak nevezzük. Ez számtalan külső jelből is felismerhető. Az utóbbi akár a tetánia izomgörcs állapotáig is eljuttathatja az adott izmot ez kb. Mindezek mellett kalcium hiányában csökkent a neurotranszmisszió, azaz az idegsejtek közti ingerületvezetés jelentősen késik. Ennek speciális tünetegyüttesét nevezzük Trousseau-tünetnek.
Ez a csukló és a hüvelykujj merev kb. A artrózis egy juhászkutya kezelésben csontok és ízületek károsodásának osztályozása magas kalcium tartalom a vérplasmában pedig a calcitonin termelés fokozódásához vezet.
A Ca-egyensúly kialakításához felvétel és leadás egyensúlya napi 1g kalcium bevitele szükséges. A leadás nagy része a széklettel, kis része a vizelettel történik. A kalcium felvétele elsősorban a tej és tejtermékekből, ill. A kalcium felvételét fokozza a savas kémhatás, a D-vitamin ellátottság, csípő combcsont fájdalom. Erősen gátolja a lúgos kémhatás, a zsírfelszívás zavara, ill.
A magas foszfáttartalom több üdítőitalban megtalálható, így ezek gátolják a normális kalcium-felvételt. Rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztva ezzel esetlegesen fiatalkori csontritkulást, csontépítési zavarokat okozva. A foszfát ellátás zavarai nagyon ritkán fordulnak elő, a szervezet foszfáttartalma állandónak vehető.

Nagy mértékű foszfát megkötésére a nagy dózisú vasbevitel képes. Ha a foszfáttartalom jelentősen megemelkedik a vérben, akkor kalcium-szintje csökkenni fog.

A parathormon nem szabályozza a foszfát-tartalmat, csak a kalcium-ionét. A parathormon szinergistájaként tekinthető a D-vitamin. Ez zsírban oldódó vitamin. Serkenti a Ca-felszívódását a bélből. Mind a csontba való kalcium lerakódást, mind pedig a csontból való felszabadulást segíti. Valójában a csontépítő folyamatok helyes irányba való terelése a feladata, a kalciumot felszabadítva segíti annak az éppen épülő csontba való felvételét.
D-vitamin adagolásával a tetania is megszüntethető. D-vitamin hiányos állapotban a parathormon sem működik megfelelően. A csontok szerkezetének alakulásáért az ösztrogén is felelős. Fokozza az osteoblast aktivitást és a kalcium beépülését a csontokba.
Ennek köszönhető, hogy a menopausa következményeként lecsökkenő ösztrogén-mennyiség részben lecsökkenti a csontok kalcium felvételét, segítve az osteoporosis kialakulását. Az ösztrogén segíti az epiphysisek elcsontosodását, így a nőkben fokozott termelésének köszönhetően a hosszú csöves csontok növekedése gyorsabban fejeződik be, mint a férfiakban.
Csonttípusok A csontok alakjuk szerint lehetnek: hosszú csöves, köbös, légtartalmú csontok. A hosszú csöves csontok 5. A végtagok tengelyében előforduló üreges csontok pl. A végrészek közül a törzshöz közelebbi felső végrész a proximális, míg a távolabbi alsó végrész a distális epiphysis. A csont középrésze a diaphysis. Ennek egységes üregét velőüregnek nevezzük.
Ezt fiatal korban vöröscsontvelő, felnőtt korban sárgacsontvelő tölti ki. B: A combcsont proximális epiphysise Az epiphysisek ízfelszínét hyalin vagy üvegporc borítja, alatta csontszövetet találunk; egy igen vékony rétegben tömött csontszövet formájában, amit kéregállománynak nevezünk.
2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége
Ez alatt a szivacsos csontállomány található. Ebben az ún. A statika szabályai szerint helyezkednek el, lefutási irányuk a külső hatóerőknek felel meg azaz, a lehető legkevesebb csontállomány igénybevételével a legnagyobb teherbírásra képesek. Így a csont a ráható húzó és nyomóerőknek jobban ellenáll, mintha tömör csontállomány volna. Ha az erőhatások megváltoznak pl. A szivacsos csont ilyen szerkezete a legkifejezettebb a combcsont fejében, a sarokcsontban és a csigolyákban.

A hosszú csöves csontok diaphysisén a csontvelőüreget tömör csontszövet veszi körül. A csontszövetet csonthártya periosteum burkolja, de a velőüreg és a tömör csontszövet határán is található egy ún. Lapos csontok pl. Köbös csontok pl.
BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei
Szabálytalan, de nagyjából köbös formát mutatnak. Szinte teljes egészében szivacsos csontszövetből épülnek fel, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre gyakran összeroppanásos törést szenvednek.

Ennek egyik oka az időskori csontritkulás. Légtartalmú pneumaticus csontok.

Az orrüreg csontjai között találhatók. Szerepük a könnyűszerkezeti felépítettség mellett, hangadáskor a rezonáló terek biztosítása. Felépítésükből következően rendkívül könnyen sérülnek, pl. Csontosodás A csontszövet ritkán elsődlegesen általában azonban másodlagosan, más szövet átépítése során keletkezik. Fajtái: Az elsődleges primér vagy angiogén csontosodás Az elsődlegesen alakuló csontszövet az emberi szervezetben alárendelt jelentőségű.
A csontképződésnek az a formája, amikor kisebb erek környezetében differenciálatlan mesenchyma sejtek csontalapállomány termelése mellett csontszövetté alakulnak.
Ilyen csontosodás figyelhető meg, pl. A csontosodás létrejöttének feltételei: ép csonthártya, fontos, hogy a törvégek között szűk rés legyen, a csontvégek térben rögzítettek legyenek. A csonthártya kapillárisai mentén differenciálatlan mesenchyma sejtek haladnak a törvégek felszínére, ott letelepedve csont alapállományt termelnek.
Ez a csontréteg újabb sejtek rátelepedésével vastagszik, míg a törésvégek össze nem csontosodnak. A másodlagos csontosodás Bár a csontszövet is a mesenchyma származéka, mégis ebből közvetlenül csak kevés helyen fejlődik ki.
Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak. Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk.
Közvetlenül a mesenchymában történő csontfejlődést kötőszövetes vagy desmális csontfejlődésnek nevezzük. Legtöbbször a mesenchyma először porccá alakul és később a porc helyén fejlődik ki a csont.
Az így kialakuló csont a porcos vagy chondrális csontfejlődés eredménye. Mindkét esetben a mesenchymális kötőszöveti sejtek csontképző sejtekké osteoblast alakulnak át, melyek maguk közé sejtközötti állományt termelnek.