Csukló sérülés szindróma
Zsibbadás a kézben — az alagút szindróma tünetei Zsibbadás a kézben — az alagút szindróma tünetei A kar és a kéz gyengeségét és zsibbadását több dolog is okozhatja, többek közt gerinc probléma, keringési zavar, vagy túlerőltetés is.
Kevesen ismerik azonban az egyik leggyakoribb okot, az alagút szindrómát.
A csukló alagútszindrómája (carpal tunnel syndroma)
Cikkünkből megismerheti kialakulásának okát, tüneteit és kezelési módjait. Mi az alagút szindróma?
Kialakulhat a könyökbena kar beidegzését biztosító karfonat körül, mi a csípő tünetei lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél. Mitől alakul ki az alagút szindróma?
Az csukló sérülés szindróma szindrómát a lefutó ideg mellett kialakult szűkület okozza, ami ezáltal nyomás alá helyezi az ideget. Ezt a szűkületet okozhatja sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség csukló sérülés szindróma.
Kéztő carpalis alagút szindróma esetén a csukló carpus csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítva az alattuk lévő nervus medianus ideget.
Mi az alagút szindróma?
A nervus medianus a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, mely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik. A könyöknél kialakuló cubitalis alagút szindróma esetén, a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris ideg kerül leszorítás alá.
Az ideget itt több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.
Bizonyos szisztémás betegségek mellett, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a cukorbetegség , jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata is. Hogyan ismerhető fel a kéztő és a könyök alagút szindróma?
Sínbe rakás alagútszindróma kezelésére Ha a betegséget időben felismerték, a műtét nélküli kezelések is meghozhatják a gyógyulást. A csukló sínbe rakása segít a csukló pihentetésében ébrenlét és alvás közben is. Ez csökkentheti a zsibbadást és az érzékvesztést. Éjszakai sínbe rakás is segíthet, ez terhesség esetén gyakran ajánlott.
A kéz beidegzéséről három ideg gondoskodik: a középideg nervus medianus amely a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak tenyéri oldalát, valamint ezek utolsó ujjperceit látja el, a singcsonti ideg nervus ulnarismely a gyűrűs és kisujj beidegzését biztosítja, valamint a kézhát hüvelyk, mutató és középső ujjait ellátó orsóideg nervus radialis.
Ha ezen idegek közül valamelyik leszorítás alá kerül, az általa kiszolgált területen különféle neurológiai panaszok léphetnek fel. Ha a csukló csontjai közti szúk alagútban carpus futó középideg leszorítás alá kerül, az általa ellátott területek, a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása jelentkezik. Eleinte csak időszakosan, nappal, majd éjszaka is, végül ez a zsibbadás állandósul.
Szamosi Szilvia, reumatológus szakorvos Mivel kezünket a mindennapi tevékenységekhez pl. A csuklót alkotó képletek, a csontok, inak, ízületi porc, izmok, a csuklón keresztül futó idegek vagy szalagok betegségeit különíthetjük el. Csonttörés Elesés, vagy egyéb sportsérülés kapcsán leggyakoribb a sajkacsont törése, mely sokszor észrevétlen marad az első vizsgálat alkalmával. Nők esetében a változókorban nő meg ugrásszerűen a csuklótáji törések kockázata, így a csontritkulás egyik fontos szűrőmódszere az alkar csontsűrűségének meghatározása. Hirdetés Kopás arthrosis Gyakoribb az ujjakon, az ujjpercek közötti ízületeknél és a hüvelyujjnál.
Egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség is felléphet, valamint az ujjak, a tenyér elerőtlenedése is kialakulhat.
A csukló rendszerint duzzadt, nyomás érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.
A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül. A könyök alagút szindróma tünetei két fő csoportra oszthatók.
Mi jelent az alagútszindróma kifejezés? Az alagútszindróma definíciója Alagútszindrómának azokat a kórképeket nevezzük, ahol a perifériás tehát nem a központi idegrendszerhez, azaz a gerincvelőhöz, illetve az agyhoz tartozó idegek, illetve az ezeket kísérő erek valamilyen izmok, inak vagy csontok által alkotott alagútban, résben húzódnak, ahol nyomás alá kerülnek.
Mivel a nervus ulnaris ideg kevert ideg, érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, ezért a tünetek egyik csoportját az érzékeléssel kapcsolatos panaszok alkotják, mint a zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom a gyűrűs és kis ujjban, vagy a villanyozó érzés a könyök enyhe ütésének hatására. A tünetek másik csoportja a kéz egyes izmainak működési zavara: a kéz belső kisizmai sorvadhatnak, a beteg a kezét ügyetlenebbnek, finom mozgásait sutábbnak érzi, kisujját sem jól hajlítani, sem a gyűrűsujja mellé szorosan zárni nem képes.
A könyök általában duzzadt, nyomásra érzékeny, különösen az ulnaris ideg mentén, mozgásterjedelme beszűkül. A tünetek eleinte éjszaka jelentkeznek, a betegség előrehaladtával azonban nap közben is megjelenhetnek bizonyos tevékenységek végzése során.
Mitől alakul ki az alagút szindróma?
Mivel hasonló panaszokat más betegségek is okozhatnak, mint például gerinc problémák, túlerőltetés, vagy keringési zavar, javasolt ortopéd szakorvos felkeresése a tünetek okának felderítéséhez. Hogyan kezelhető az alagút szindróma? Alagút szindróma diagnózisa esetén a kezelés először konzervatív nem műtéti módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a csukló nyújtott, illetve könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek.
Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy közvetlenül a csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli csukló sérülés szindróma.
