Leggyakoribb vállsérülések. Vállfájdalom áttekintés
Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél.
A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget.
Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat. Mi az a befagyott váll szindróma? A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el.
Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.
Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba.
A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását.
A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis leggyakoribb vállsérülések Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos leggyakoribb vállsérülések. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.
