Diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája. Az ujjak görbületét is okozhatja az autoimmun betegség


Jellemzően a klasszikus felnőttkori polymyositishez társul 9. Az anti-Miszindróma klasszikus dermatomyositises tünetekkel társul. Bár hevenyen indul, kórjóslata alapvetően jó. Szisztémás autoimmun átfedő overlap jelenség akkor áll fenn, ha mindkét kötőszöveti betegség jellegzetes tulajdonságai egyaránt jelen vannak. DM-ben szenvedő betegekben gyakrabban fordulnak elő rosszindulatú betegségek.

diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája gerincízületi betegség

Az ovariumcarcinoma, a tüdőrák, a lymphomák és a gyomorrák fordul elő leggyakrabban. A polyomyositist és a dermatomyositist el kell különítenünk a neuromuscularis betegségektől myasthenia gravis, amyotrophiás lateralsclerosis, izomdystrophia, neuritisek, neuropathiákaz endokrin és anyagcsere-betegségektől pajzsmirigy- mellékpajzsmirigy- mellékvese-betegségekaz elektroliteltérésektől, a toxikus myopathiáktól alkohol, diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája, statinok okozta myopathiákfertőzésektől pl.

Ha két diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája tartó kortikoszteroidkezelés hatására az izomerő nem növekszik, akkor a kezelés hatástalannak tekinthető és más diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája kezelés szükséges. Második vonalbeli szerrel kiegészítendő kezelés szükséges, ha: a beteg általános állapota gyorsan romlik, súlyos dysphagia, légzőizom-elégtelenség alakul ki, extramuscularis érintettség interstitialis tüdőbetegség jelentkezik az első vonalbeli kezeléssel nem befolyásolható esetekben, antiszintetáz-szindróma jelenlétekor és ha az első tünet jelentkezése és a kezelés megkezdése között több mint 9 hónap telt el.

Legrosszabb az életkilátása azoknak a betegeknek, akiknek, szívizom- intersitialis tüdő- vagy légzőizom-érintettségük van, ha a betegség férfiaknál jelentkezik, idősebb korban és a tumorral társuló myositisekben.

Aktív myositises tünetek esetén fontos az ízületek mozgásterjedelmének megőrzése, a gyógytorna. A beteg fórum csípőfájdalom váll- könyök- kéz- csípő- térd- és lábízületeit naponta passzívan át kell mozgatni. Ha a myositises aktivitási jelek mérséklődnek, időben kezdjünk izometriás gyakorlatokat.

A proximalis nagyobb izomcsoportok tornáztatása fontos váll abductorok, könyök flexorok, csípő abductorok, flexorok, extensorok és térd extensorok. A kéz dorsalis oldalán vörhenyes papula dermatomyositisben Gottron-papula Sjögren-szindróma Dr. Zeher Margit A Sjögren-szindróma lassan előrehaladó, gyulladásos autoimmun betegség, amely elsősorban az exocrin mirigyeket érinti, elválasztásuk csökken. Sjögren-szindrómában gyakrabban jelenik meg malignus lymphoma.

A Sjögren-szindróma bármely életkorban jelentkezhet, leggyakrabban azonban a 40—50 év közötti nőket betegítheti meg. A nők és férfiak aránya A közölt esetekből a legfiatalabb gyermek 3 éves volt.

Szisztémás szklerózis

Kóreredet Sjögren-szindrómában a szöveti károsodások kialakulásának módjai: a lymphocytás beszűrődés b immunkomplexlerakódás. Az autoimmun gyulladásos folyamat minden szervet érinthet, de a legsúlyosabb tünetek a könny- és nyálmirigyek károsodása miatt alakulnak ki. A ízületi károsodás jelei nyálmirigy jellegzetes szöveti elváltozását a 9.

Sjögren-szindrómában a kóros immunszabályozás következtében elsősorban aktivált T- és B-sejtek infiltrálják a szerveket. Az oligoclonalis B-sejt aktiváció miatt növekedett a gamma-globulin- az immunkomplexszint és fokozott az autoantitest-termelődés. A Sjögren-szindróma kialakulása három szakaszra osztható: a az autoimmun gyulladásos folyamatot környezeti tényezők serkentik — ez genetikailag fogékony egyénen alakul ki; b az autoimmun reaktivitás folyamatossá válik; c a gyulladás következtében a szövetek károsodnak.

Kisnyálmirigy-biopszia szövettani képe Sjögren-szindrómában: fokális lymphocytás beszűrődés HE festés, szeres nagyítás Környezeti tényezők az autoimmunitásban.

Mi hívhatja fel a figyelmet az induló autoimmun betegségekre?

A vírusfertőzés lehetséges szerepe a Sjögren-szindróma kiváltásában, az utóbbi néhány évben ismét az érdeklődés középpontjába került. A periepithelialis lymphocytás beszűrődés citotoxikus hatású az epithelsejtekre, amelynek mechanizmusa hasonlít a vírussal fertőzött gazdasejtek elpusztításához. Immungenetikai tényezők. Az autoimmun betegségek és a genetikai tényezők kapcsolatára legkorábban a családokban halmozódó esetek hívták fel a figyelmet.

Klinikai tünetek Az elsődleges Sjögren-szindróma általában lassan fejlődik ki, az egyes tünetek sokszor csak évek múlva követik egymást.

diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája borogatás ízületi gyulladásra

Leggyakrabban a szemészeti és szájnyálkahártya panaszok alakulnak ki, ritkábban parotisduzzanat, polyarthritis, cutan vasculitis hívja fel a figyelmet a kórképre. Glandularis tünetek Szemtünetek. A mennyiségében és a minőségében megváltozott könnytermelés a szaruhártya kiszáradását okozza, amely a cornea és a bulbaris conjunctiva epithelsejtjeit kárososítja keratoconjunctivitis sicca: KCS, 9. Fizikális vizsgálattal a bulbaris conjunctiva ereinek tágulata, pericornealis belövelltség, fénytelen cornea és könnymirigyduzzanat látható.

A beteg égő szemfájdalomról, idegentest érzéséről számol be. Ezek a tesztek a KCS-ra érzékenyek, a Sjögren-szindrómára azonban nem fajlagosak, hiszen más megbetegedésekben is kialakulhatnak. Keratoconjunctivis diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája Sjögren-szindrómában: a cornea hámhiányaiban foltok jelennek meg Rose—Bengal-teszt Szájnyálkahártya-tünetek. Szájszárazság vagy xerostomia i.

A száraz ételek lenyelése és a folyamatos beszéd is nehezebbé válik. A szájnyálkahártya égése, megváltozott ízérzés tapasztalható, fokozódik a carieshajlam, a protézis viselése is nehezített. Fizikális vizsgálattal száraz, erythemás, elvékonyodott szájnyálkahártya, caries és viscosus-habos nyálszekréció látható.

A nyelvháton lévő filiformis ízlelőbimbók atrofizálnak, néha lepedékes a felszín, amelyet oralis candidiasis okoz. A parotis vagy a submandibularis nyálmirigyek az esetek kb. Kétoldali, aszimmetrikus nyálmirigyduzzanat Sjögren-szindrómában Egyéb glandularis betegségek.

Szisztémás sclerosis (scleroderma) - A betegség és tünetei

A nyálkahártya-szárazság érinti a felső légutakat és az oropharyngealis regiót is. Leggyakrabban orrszárazság, visszatérő bronchitis és pneumonitis alakul ki. Károsodik a pancreas exocrin működése, hypochlorhydria, bőrszárazság, és vaginitis sicca is észlelhető. Az általános tünetek közül a fáradékonyság, a myalgia, az arthralgia vállfájdalom lehetséges okai leggyakoribb, ritkább a szubfebrilitás.

Az elsődleges Sjögren-szindróma periepithelialis vagy extraepithelialis szervi érintettséget okozhat. A periepithelialis csoportba sorolt szervi érintettség interstitialis nephritis, hepatitis, bronchiolitis esetén a károsodás az epithelsejtek lymphocytás inváziója miatt alakul ki, a tünetek elsősorban a betegség kezdetén észlelhetők, és a klinikai lefolyásuk kedvezőbb. Az extraepithelialis szervi érintettség tapintható purpura, glomerulonephritis, polyarthritis a B-sejt-hyperreactivitással összefüggő immunkomplex keletkezés következménye.

diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája juharlevelek az osteoarthritis kezelésében

A szenzoros neuropathiát az érintett ideg közvetlen lymphocytás beszűrődése 9. A nervus suralis lymphocytás beszűrődése Sjögren-szindrómában 9. Sjögren-szindróma: lymphocytás beszűrődés és a kiserek vasculitise nervus suralis biopsziában A myositis szintén a lymphocytás beszűrődés következtében jelentkezik.

Szisztémás sclerosis (scleroderma) - A betegség és tünetei

Az elsődleges Sjögren-szindrómások kb. Jellegzetes a reggeli ízületi merevség, duzzanat, fájdalom a kis- és nagyízületekben, amely azonban nem okoz erozív elváltozásokat az ízületi porcokon. A tracheobronchitis sicca száraz köhögéssel jár. Az interstitialis tüdőbetegség következtében a szegmentális bronchusok fala elvékonyodik, változó beszűrődések képében ismerhető fel.

Pleuritis az elsődleges betegségben ritka, jóindulatú lefolyású. A Sjögren-szindrómás betegek gyakran tapasztalnak dysphagiát, amelyet részben a pharynx száraz nyálkahártyája, illetve a nyelőcső kóros motilitása magyaráz. A Sjögren-szindróma és a krónikus májbetegségek kapcsolata jól ismert, amelyre hepatomegalia, az ALT- AST-szint mérsékelt növekedése, illetve az antimitochondrialis antitestek AMA pozitivitása hívhatja fel a figyelmet.

Kezelést is igénylő vesebetegség kb. A vesetubulusok szubklinikus megbetegedését a kóros vizeletsavanyítási próba fedi fel. A vesebiopsziában típusosan interstitialis lymphocytás beszűrődés látható, amelynek következtében a betegek többsége hyposthenuriás, hypokalaemiás, hyperchloraemiás distalis renalis tubularis acidosisban szenved. Húgyúti érintettségre utal a nem bakteriális interstitialis cystitis, amely suprapubicus, perinealis fájdalommal, nycturiával jár.

Klinikailag purpura, visszatérő urticaria, bőrfekély és mononeuritis multiplex képében jelenik meg.

Az ujjak görbületét is okozhatja az autoimmun betegség

A leggyakoribb neurológiai eltérés Sjögren-szindrómában a perifériás szenzomotoros kevert polyneuropathia.

A cranialis neuropathiák közül a trigeminus neuralgia a legjellemzőbb, de nervus opticus érintettség is előfordulhat. A myalgia izomérintettségre utal. Az izomkárosodást általában nem követi az izomspecifikus enzimek szintjének növekedése, illetve az EMG kóros lelete, de a biopsziás mintában fokális lymphocytagyülem igazolható. Az elsődleges Sjögren-szindrómás betegek B-sejtes lymphoma iránti fogékonysága fokozott. A lymphomára fokozott kockázatot jelent a tartós parotisduzzanat, lymphadenopathia, splenomegalia, a II.

A non-Hodgkin-lymphomák általában MALT vagy monocytoid B-sejtes típusúak, kialakulhatnak a nyálmirigyekben, illetve egyéb parenchymás szervekben extranodalisan vagy a nyirokcsomókban.

A Sjögren-szindróma kórisméje A laboratóriumi vizsgálatok normocytás, normokróm anaemiát — az esetek kb. Jellegzetes a gyorsult vörösvértest-süllyedés normális CRP-szinttel. Az a-fodrin elleni AT specifikus a betegségre, de kisfokú érzékenysége miatt inkább kutatási célból alkalmazzuk. Az antinukleáris AT ANA homogén, vagy pettyes mintázatú közvetett immunfluoreszcenciával, gyakori és nem specifikus a rheumatoid faktor RF pozitivitás és egyéb szervspecifikus AT-k parietalis sejt, thyreoglobulin, pajzsmirigy-microsoma, mitochondrium, simaizomsejt és nyálmirigyductus elleni AT-k jelenléte a betegek szérumában.

A növekedett szérum-immunkomplex- IC szint fokozott B-sejt-aktivációra utal. Az exocrin mirigyek szekréciójának károsodását számos teszt alkalmazásával mutathatjuk ki.

Család-barát: Autoimmun betegségek

A Schirmer-teszt a könnymirigy szekréciójának kimutatására szolgál. A behunyt szemű beteg alsó szemhéja mögé 30 mm hosszú filtert helyezünk. Ha a vizsgálati idő 5 perc eltelte után a könnytől benedvesedett rész 5 mm-nél kisebb, akkor csökkent a könnytermelés. A Diffúz kötőszöveti betegségek etiológiája a csökkent könnytermelés miatt kialakuló szaruhártya- és kötőhártyahám hiányának a kimutatására használjuk. Az anilinfesték a károsodott epithelsejteket festi meg, amelyet réslámpavizsgálattal festődő foltok, illetve filamentaris keratitis formájában látunk.

A könnyfilm felszakadási idejének mérése a könnyfilm stabilitásának vizsgálatára alkalmas.